Obonori A:né Kéré:do Du:né Mudoibil Do:lu:do Írga:né Gígo:namko

Mudoibil pé gíyé émna mé:namdé sékkolokké kapé lenka:song édém lula:mang! Émpidaggom pu:mu asi ko:pagnam, odokké  a:né ru:yi:lo du:né do:lung akolo:pé gínam do:yingko mé:tíla du:dungai. Légang, a:né kéré:lo du:né tani:kídí:dok lédulo buluk ainam-aimangko, ésang-édungko kíbosunamé. Bulu kapé leke ilod-gílod éla: ilam-gílamki lupí:sula:ma:nam yampoké lédulo du:bosula du:né édém kinnam. Édé mé:loddok aíde ngoluk Mudoibil do:lung gínamdé.

            Su:pak kajé, ngolu Mudoibil do:lu:dok ara:doksin aipé ara:pé gía:lai.

            Appíngkéyam po:pé no Mudoibil gompirdok luké:dém mala lésutsuyépé.

Agin kinkampé gompirdé gainé jikong among mo:takkolok mimangko ngolum mé:begmoto. Do:lu:dok amikídí:dokki luposumílo ngolu Mudoibil dok luké:lok de:g do:yingém pa:yérung émna mé:dung. Odok légangé ngolu Mudoibil do:lu:do:pé gípí:dagdo:pé toya:pa:yé. Émpige:la sémpin agomkosin kala:do, Mudoibil gípí:do lédudo ngolu kinna:to je, su obonori a:né kéré:lo do:lu:pé lu:sa:né Mudoibil do:lu:dok amikídardé sé:kosinei Mudoibil do:lu:dok leke do:yingko aiyo:pé kinabma.

Uttor Lokhimpur mongkelok pu:mu asi pa:tínam mo:taglo du:né do:lung amikídí:dé bojé yí:takko obonori kélang ronganodi a:néké aglíngém língkosutíla dung. Édé a:né annyidé Orunasol mimo:lokké bidlenna Uttor Lokhimpur mongkelok kempígdog bidla Bornoi a:nédo bidríksudakku. Tibbot lok tapam aka:lokké lenné Obonori dé Bornoi a:nédok a:né ame:ko. Ronganodi:dé Orunasol mimo:lok adi:lokké bidyingge:la Obonori:do birríksudakku. Sé a:yi:sok du:yartíné élod annyiko sé,

1. Dítaglo a:né ngasod pu:mu asi, éla:
2. Rago bannamdokki among yoga:bomnam.

Pu:mu asi motumnam légangé gétumnam mothauriyém lute:la a:nédok rígdumlo monam gainé a:ne pé:tumnam projuktiyé édé ngasotkídí:dém la:pagyé émna po:pé mé:dungai. Émpige:la su:pé édé agerdé kabotoma. Odok tu:latpé édé agerkídí:dém gerpínpéné injiniyar ager gerné ope:kídí:dé gerpínna:pé idung. Odokké édébulu kérang-kétakké dongkéng gonggo-sigo imoné lukanpépag inamém ka:begdung.

Uttor-Pub Boidyutik Sokti Nigom (NEPCO) é monam Ronganodi Jolobidyut Prokolpo dé édémpiné lukernam asoni ko. Prokolpo dé 2002 dítagdo gerrobdodokké a:né kéré:do du:né tani:kídí:dokképé ngasod nérí:pépag idung. Akonpé, a:né ru:yi:do génam mothaurikídí:dé slois ge:t kísapépag ila dung. Kapéiké ila mothauriyé bénmíloi pu:mu assé nu:pé nu:pagbomdag. Lo:dípé a:tídakképé édébulu mo:légdodokképé ili:-ilodémpéi idu:bong.

Aropé ludanarmílo, pu:mu asi motumnané oko ager tarungeidaggom, pu:mu assém mopíndanna motumla:mang. A:né akoné kéré:lo bík ikamém kapéi idaggom ipé madagrung, odokké iyérung.

Su:pak kajé ngolu Mudoibildo:pé gíbomla:boi :-

Édé 2020 dítagdok mars po:lodok anga:dodok do:yingé. Covid-19 kínggí:né aima:n kinamdok légangé mo:rum appí:so lockdown lupa:dém imango:dapé ngolu asi do:ying (panikotha) aminki asi légangé luposunamékké inam légangé ru:sékka. Mudoibildé asi do:ying síggongkolo ka:yirsupénam du:té:pé iyé émna mé:tungai! Émpila ngolu Mudoibil do:lu:pé gíto.

Obonori a:né kéré:do du:né Mudoibil do:lu:dé Uttor Lokhimpur mongkelok Telahi mo:lég ara:lo a:né Panigaon Ponsayot ara:lo dung. Mo:tagdo amin gésuné do:lung pomnyikoda dung, édé annyidé Luhit Khabolu Ponsayot ara:lo kadung.  

No tadla tadngaksuyépé je, ngoluk gíténg do:lu:dok tani:kídí:dokké agin du:téngé kama. Bulu ginggo:la du:némpé a:nédok ayangém kégé:la turra du:dag.   

Uttor Lokhimpur taondokké ngolu komolabari lamtédok gíto. Édé lamtédok gíla ngolu Panigaon lamté so:pikopé serpansukodém gíbadla Rongtijan lamté soumkopé serpansukodo:pé uttor lokhimpur taondokké 24 kilumitarko mo:té:dag. Rongtijan do Mudoibil gínané lamtédém tauge:la ngolu ponmeyouné lamtékolok gítíto. Asolote édé lamtédé ngoluk gípékodo:pé gínané aro lamtémang. Pu:mu asi motumnam légangé tubnam mothauriyépag. Ngolu ga:ri dugbomna gídodo lambé talé:do so:manla du:né ko:ka:ngkídí:dé lomdanna gé:rambikangai. Porok-péjab ja:gé, e:gkídí:dé gérpéya-gé:rge:ma:ya émna gé:ramkang. O:nam simínkírí:dokképé dogongkoué lamtouodé:bong. Ngolu aso: aso:pé gíla dung. Lamtédok gíné amikídí:dok milodém ka:la mo:légdok amikídí:dokképé yari momanko, so:mankouémpésin anto. Mothaouri:dém dítagéputi gésa:dag émna ngolu kinna:to. Mothaouri:dé outtínamé aríg amongkídí:dé gétumnam asidokkisin ngasodé a:dung. 

Ngolu gíla gíla a:né kérangkolo:pé gípí:to. Séíng gainé obonori a:nédé. Gínané légangé odo pheri ollung ako toya:la dungai. Majuli:pé ko:péné. Gípéné tani élang attar bomyi: bomsa:nam légangé khabolu ga:ddo pheri ollungkídí:dé tola du:dag. Tani odokké alu, dail, kerasin atí atí attarkírídé pheri rébnam attaré. Pheri:kídardok ko:píngkodé angutíla du:dag, mane lékom olo lékom tolo, kapéné ollu:do sa:né amikídí:dok lukampépak ollu:dém ko:bomdag.

Mépagla gílíngkuma:nam jégadém mégae:la ngolu a:m aríg odokké  yumrang nésinlok bottané sapori:dog pongkogdog ngolu gíbadla gínné.

Su:pag ngolu mala gíkodo:pé gípí:tobo. Anupé outpé among gésa:nam dunggéngko. Odok ru:yido do:lu:dok amiyékké ngolum toya:la dungai. I G S S é pu:mu asi a:dodo du:rasunam légangé édé dunggé:dém gésa:tung. Asudouko luposuge:la ngolu aléki gínamdém ru:sékto.

Dakor asudouko gíla ka:name kínggí:né obonori dé mudoibil do:lu:dok sanggado  a:nédé ajjauko gé:yomdag.

A:né ru:yi:do:pé gípí:pé gípí:pé émna idu:bong. Ajjouko mo:téngaupé kampon sulliyé. Asinbé naréngé kampotong émangkang. A:nédok kekonélé ko:pagbompénam gainé sí:lungko. Me:nodma:pé a:nédog asidém ukkínam légangé rago ru:yi:dok gíyi:líkto. A:nédok asidé ansíngé. Ajjouko gulané asidém yakka:la ka:toném tapam molusunam assémpé idag. Yula du:né ansí:né ésardé dungké:dém abako alam kamoto. Ngolu a:nédo yokpagmínlí:dagai.  

Aniní:do ongo mannékké buluk ajji:né ollungkídí:dém rin-gappé émna ila dung. Ollung arangkírí:do assé yubomnam ísíng attungé, lukumaiékké dung. Odok kérangí:do dírngad- bedngadné íaki attarékké pitpid-rirridla dung, édémbulum do:lung amikírí:dé ongo manadungai. Odogbuluk kekon-kesakpé unné lí:né polistar gayin bettungébulu opid-oridla dung. Dungkéngé dungkané. Asi élang a:néki lékko:pé, érangémpé du:bosula sok tani:kídí:dé turra dung. A:néki buluk du:bosunam mima:dém sé:kai ngoluk kéra:lo moima:pé léngkandu:némpé mé:sukang.  

Ajji:né ko:néng annyiko ka:beksuto. Bínyig alagdo ki:língé. Ígí:do kebrasula bomnam murkongémpé kamponé togéng annyiko. Rémagoupé kebbomla dung. Bínyi bínyimyang ame:ya:né biro-bírmém bola du:némpé ka:lígdag.

Ki:ling nappa:dok kagledné asidok yogír yanyomuanamdém ka:la odo airon (iron) é abadag émna léngkandag. Naré:né assém tí:pé lagidag émnam do:yingkídardém do:lu:dok amikídardé kinma:némpé anto. Mudoibil pogodok poyirné ako asidok nomunangém langge:la bomna tani ékér pe:lelok ankangkolo:pé bilíkka émdag. Katka:la ka:namé asidé naré:ma:né attaré kadung émna protibedondo lutung. Émpige:la édé odogo:lok du:pakkang. Jonosasthyo pe:lelokké tí:nam assém katpu:la tí:nam ba édémpiné do:yingém kindopé lugo:nam, luyirnam oko agerémsinéi gertoma.  

Ki:ling bomné ko:néng annyidokképé longé-lo:bu:dok légangé laginam asi gékumnam adíé sé. Rokom ager appí:dém ingabge:la buluk anékídí:dé su:pag ongo makolo gídu:pé. Odo arangí:do mesin ollungko kínggí:pé bét bétaila bé:la yakan mikkidém yí:padmoge:la ko:batkang. Édé ollungkídí:dé khabolu ga:ddokké kekonolo:pé majuli, kherkota odokké atí atí du:té:lo:pé ko:yi: ko:sa:dag. Ollungkídí:do taniyémlang aipé laginam attarém rébbomdag. Do:nyi ruaddokki mo:té:pakpé ka:bekto. Édé addí:do lí:né-géné, bangkí bangkí éga géné mime ékké gíbatkang. Ki:líng bomné ko:néng annyidém ka:la ngolu anpí:to, su:pag bulukké írsunané adíé. Su:pag ngolu sokké gé:rpa:yé, édé adongké lulígé.  

Ngolu a:né kéra:dokké attung kilukitarko mo:té:né mudoibil do:lu:do:pé gía:to. Do:lung amikídardokki lamté gído adídé buluk do:lu:dok mimangko lubito. Gíladdokudo ngolu lambbédo gontakokki yedri:la ménam ké:né amíngko ka:pa:suto. Ísí: nérí:do ojerra du:né osta:né du:pkati odokké tulangki romnam angunlok arré ngoluk yébu:lo yínggapkang. Gaikkíddíné ísíng amí:dé bojé dítaglokkébo dagla dung émdag.  

Pogo ako ka:pa:suto. Bondola dung. Sé:kaimé tauma:dapé ami akoné lubito ‘‘pogodé abaya:ngém lomna mélígdakku. Poyirné kídí:dé:sin díguppé gípí:dag. Ako ba annyiko kalas moge:la suti bige:la gípagdakku. Pogodé édémpéi idagbo. Kin-go pe:lelokké édílosin ka:dabné gínamém  ngolu anbegma.’’ Poyirnékídardé lamtédém yogí: tedgé:pé idu:pé, ngoluk gíko aima:né lamtédok lamtí:dok bulu lo:dípé gíyi: gísa:pa:dag. Émpige:la, édé poyirné ope:lok lupaksunanépé inamdé ainé agomélang ? poyirné kídardém mége:la do:lung amikídí:dé:sin sé agomsém mé:ya-mésanammém anbegdag. Poyirné, do:lung ami, migur sé:kosinéi kin-go pe:lelok lulamém tadmang ba kinmang. Porin ko:ka:ng, poyirné, do:lung réngam éla: do:lu:dém ka:la Kin-go Pangkam Ayondé migom kagoj arango:lo du:pagnémpé anto. Kin-go kinyir-gíyirsunam ager-atung okokosinei ka:pa:tomang. Édé gainé imuré. Kin-go talé:lo inam imuré kapésinei toríksukanmang.

Su:pag ngolu asi do:ying luposunam légangé lutomna lé:nam du:té:do asi légangé luposupé émna teda:to. Ngoluk luposunamdok ari:dé asi do:ying arang:do du:toma. Ngoluk luposunam ara:do mudoibil dok bangkí bangkí agomé angkang. Do:lu:dém Mudoibil émna kapila minton émna tauto, odo abí:né akoné luto ‘‘ mudoi mane ollu:lo gígo:la bepar moné taniyé odokké ‘bil’ mane pa:tangé manggom siyéngé.’’ Émpige:la do:lu:dok su:pakké ka:begnam moima:dé édé agomdém tolígma. Su:pak do:lu:dok ari:pé siyeng manggom abung émna lula:dope jikongé kamang. Émdaggom bepari ékké kérang pheri ghat dokké aí mo:légdok lenné attarém rébyi: répsang idag.  

Ngoluk asin ara:bo abarungko taupénamé a:pum-a:rumsukang. Kapéiké ila mudoibil dé do:pínlokké yokpagdu:ne? leke do:yi:lok tadgénam taniyé manggom bojéko midumé lékopé so bepar mokolo gíangkane? Mitpan bu:ru:lo a:pagné mudoibildok do:yingém malenkunapé ngolu okolai adgab-mégabnammém pa:yénei? Atí atí de:g do:yingé asinbo a:pumsukang.

Mudoibil lok aku do:pín :-

‘Ngolu do:pínlok migyabongko’ gomyardokki do:lu:dok abí:né Amerikan Dole: bí lubomkang- ngolu 1952 dítagdo so ginga:dung. Ngoluk leke du:téngé kherkota kérangké dophola do:lu:déai. Édé du:té:dé su:pakké mudoibil dokké 30-35 kilumitar ko ríkko:pé Jorhat mongkelok Majuli mo:dum ara:lo dung.’’ Majuli dém mongkepé mokunammé kherkotadé majuli mongke ara:lo angkang. Dole:bí lubomkang, buluk néku-buku kídíngé ollungki mudoibilpé gíyi-gísa:la ongo madungai. Odo adíkídardo ngosan ongolok sahidang aipé kadungai odokké ngosan ongo beparro aipé labhdungai. Mo:légdo 1995 dítagdo:pé ngosan ongo beparé solila dungai. Aí mo:léglok pa:nam ongngom bepariyé rébomge:kula do:lu:dokké 350 kilumitarko mo:té:pé du:né Jagirudbok ngoasan bojardo:pé bomdungai. Odo jagirud dém esiya:lok bottarya:né ngosan bojarkídí:dok ako émna ludungai. Émpige:la, édé abu:dém obonori: a:né ko:pagbongkang. Bík lédulo obonori: a:nédé gíné 3 yí:tagdo 3/4 kilumitarko amongém ko:pagbomkang.   

Bí leke migom Arimottoké lédulo a:té:mínné do:yingémsin lujarto. Migom Arimottobí do:lu:dok keokn-kesakpé pa:tangékké nguntungai émna bulu mé:tinsudag. Duponiyé kuptidla ménam pa:tangkídí:dok dungadé su:paksin kadung. Édé pa:tangkídí:dok kéra:pé atérpé gípénamdagba pa:tangkídí:dok pu:sa:la du:né du:p tale:do lamté gípé su:sin sagla:ma. Do:lung amikídaré jikong amongkídardém yallola: épomé du:dag émna mé:dag.  Pa:tang ka:nam légangé, botténé yumrang éla di:ba: ba:lung du:yednam pa:tangémpé iné ékkélo:pé gíboka. Yumrang ara:do lamté gíla du:dodom ngolu aipé míryatkang! Émdaggom ngolu lusarsuma:pé gítíto. Pongkog to:dí po:péké Arimottoké do:yingém kinlí:namdé ngolum gítíla du:moto. Gítérdo ngolu

duponiye gétidla ménam pa:tang kísané mo:takko ka:pa:suto. Édé pa:ta:dém mége:la:sin do:lung ari:pé bojéko do:pine arro émna lukanbila:ma:nam éla: leke do:yingki pabí katé:né pa:tangé dungai émna ngolum lubito. Édé pa:tangkídí:dém sulliyé gétitto manggom raggo ko:bomkang. Do:lung réngamé lunam Arimotto migom élang pa:tang kídí:dok arrone émmuménei édém ngolu mé:bu-mé:lusukang. Éde to:dí pongkog adídok do:yingém lukanbila:dope sé:kai nothi-potrongém mosí:la lé:tu:song lé:ma:song ngolu kinmang. Édémí:pé do:lu:dok taniyé kínam do:ying nosor sorra du:tínamdémsin aromang émna lupagla:nané lukamkosin ngolukké kamang. Aro-misadém inser sergo:ma:pé leke do:yi:dé kapé du:tídu:ji édémí:pé du:monamdé aiya:yé émna ngolu mé:mi:to.

Yalo/moyimang :- Do:lu:do du:né Arimotto pa:tangko. Leke do:yingki pabí katé:la édé pa:ta:dém angu aminém minnígmang. Odokké do:lung amme mo:tépé du:namdém madagMudoibildok a:né-tani:lok aínam éla: dungké:lok í:tém :-

Rago kongko mo:lékkídardo kama: sí:ma:p ittéidag. Turnam-turnané odokké du:téng among agomémsin lupí:sula:mang. Émpila do:lu:dok amikídardé ai-kangkanpé okum-ríngngom mola du:lí:mang. Lutégdanna lumílo du:yarné ainé kumda: da:la du:ma:namdé pu:mu asi-rago banko mo:léglok amilok milodé. Mising opínémpiné réngamkídardé ía-ísíng paring dingge:la taléng okum mola du:dag. Okum kítígdok ajji-ari:né pu:mu assé bitpgla:dope bulu okumkídí:dém modag. Émpige:la édíloi pu:mu assé tésa:baddag. Odo bulu pu:mu asi pa:nam tani:kídardok du:rasunam légangé kéra:do gésa:la lé:nam oudné ríngngo:do:pé gídag.

Mudoibil do:lu:dok ya:me: Mithun Dole:bí ngolum lubito, ‘‘Ngolu Mising taniyé. Lekelokkéboi ngolu taléng okumlo du:do. Ngolu pu:mu asi manggom a:ném pésomang. Adíé ngolum pu:mu asiki du:bosula turra du:dope iyir-gíyirtag. Émpige:la ngoluk gai ngasoddé rago bannamdé. Ngoluk aríg among, okum, appí:dé a:nélok ayang tale:lo:pag du:dag. Rago bannamdé taniyém ginggo:modag. Ngolu ngoluk okumkídí:dém éddíkoi gi:yottagbo:song kíngabéila:ma:bo.’’ 2000 dítagdo bulu aku du:téngém mége:la su:pakké dungkodo:pé gítung. Odok lédudo sé anu do:lu:sém bulu 1 nong Mudoibil do:lung émna minníkto.

A:né ru:yiém moya:sunané leke kinbég :-

Do:lung amikídí:dé ludagai, lekkem ísíng amíngékké rago ko:namém motumdungai. Atékpé ‘korok’ amíngé moya:dungai. Korok dé uk pe:lelok mengrubh ope:lok ísíngé. Édé ísíngkídardé aíé sa:sudungai. Mudoibilo:mang a:né ru:yi appí:do korok amíngé aipé sa:dungai odokké pu:po-jarpodungai. Korok amí:lok bi:samné appír-ré:pankídíngé amo:dém torpé sogabla du:dag. Rago kongkolok among moyango:nammang seng (sanna oriyentelsis) atí atíémpiné onglok ommang batkola: du:ténga:sin édé amíngkídí:dé. Mé:dírpénamé, taniyé korok aléglok donkéng arédém kinna:ma:la édémbulum té:pagbomkang.

Korok amíngkídí:dé parnam ísí:pé aipé aidag. Bojé dítakko aíké labhnam légangé té:tér té:tér té:pagbomnamé su:pag korok alégé katokuma. Do:lung amilok lukampé su:pag mí:nyi-míumo:ko korok ísíngé turra du:bo. Obonori kéra:dok korok do:lu:dé po:pé aipakpé korok amíng dungai émna tadgédungai. Émpige:la su:pag korokoni do:lu:dém raggo ko:pagbomdung.

Yalo/moyimang :- kíbomnam korok (aí du:té:lo kinnam amin). Po:pé rago bannamém moya:dungai. Amí:dokké lenné bi:samné appírémpiné ré:pan-ré:rankídí:dé a:né ru:yi:dok amongém kínggí:pé genggabbomdungai. Lupé lumílo su:pakké injiniyaré ragolo gélígnam parkupainémpé agerém gerdungai korok ísí:dé.

Do:lung taniyé buluk laginam assém a:nédok gédag. Tí:pénam asi katpu:nam légangé sulli, ílíng éla: mere:yém ilígla kadnaném molendag. Akedé kadnam asidém kirge:la tí:dag. Abaya:ngé kadnam assém kirma:pé tí:dag. Ngoluk ka:pé agin longékídí:lo tí:nam asi moninsunamdé aiyí:dagnémpé ka:to. Émpige:la, pu:mu asi biddo ayirdo ngasoddag. Lutékpé luyémílo, né:ngkídí:dé asi ngasoddém pa:ya:dag. Kapéné, bulu okumdog appíng agerro laginam asi tokumnam éla: léngkumnam agerdém gerpa:dag.

Ngoluk méngaksupénam do:yi:dé sémpé, ngoluk asi agom luposudagdo mudoibildok mime akosin asi do:ying kímangai. Buluk amig kírí:do okkomsin kinmang kísané mimangkopag bérbekto. Mimié:kídí:dok ímí-do:nyi amsannam asig, geyomné amig, ager gerra torné lakpokídí:dé buluk kínggí:pé ager gernam do:yi:dém lubidag. Bulu ségriyo:pé dungge:la ngoluk lopusunamdém tadla dungai. Mé:pinsunamdém medjémbona du:nam moyimangko buluk migbérdo ka:bekto.

Do:lu:dé appí:pakpé 30 ko kednam payubé dung. Payub aso:dém érang aumkopé bibohardag. Payub kídí:dém appí:déméi akamdopé etedgamdopé di:tag. Payub kídardém pu:mu asi a:do ayirdok tésa:namdém anmi:ma:pé di:tagnémpé idag. Épmila:pag dítagéputi buluk payub kídí:dém lumpagdag. Payubo:mang yegéng (onamoy) okumkídardémsin lumpagdag.  

Sémpiné mo:lékkídarlo payub éla: yegéng oukmkídí:dém dítagéputi a:né pu:mu asidém mé:yi:sula outpé mopé lagidagai. Onamoy asoni:lok yegéng okumkír:dé pu:mu asi ayirlo ager kama:pé ipagdag. Assé témílo yegé:lok yetakkídardé pu:lenna punggo:dakku. Édé yegéngkír:dém so ‘Mudi Yegéng’ émna ludo. Mudi yegéng éla: angu asi légangé sorkarlok ibinam ager-atungkírí:dém ka:la ngolu mé:sékto, yegéng éla: asi ager-atungkírí:dém luté:la ki:ni: migomlok asoni ara:lo a:né édé molod-gílotkídíngém ka:la pu:mu asi pangko mo:taglok du:né lulígnam kídardém bulu toma:pé idung.

Ronganodi, Obonori éla Boromputrong assé tésa:dodo mo:légdog among appí:dém lumbomla du:dag. Arígémla: simín-sike:yém moyudamdag. Língko língkoko taniyé aíké du:té:lokké gingérpénampé idag. Akonpé, mothauriyé pu:mu asi ní:tumnamdém mége:la tu:ladla bida:né pu:mu asikídí:dém bitpakkunamdémpag motumdag. Émnamé pu:mu asi bida:lígnam assé do:lung ari:do du:yartídag. Bidlenlangkuma:la aríg amongkídí:do du:pagné asilo do:lu:do situm ramnam (meleriyang ramnam) a:sonsuboné tamig kídí:dog apí umko aka:pé ipagdag. Odokké dayeriya éla jondis atí atí asikokki lenné ramnam kídardé a:dag. Tani, go:ru-menjég éla: bangkí bangkí simín-pétta:lo kinam-ramnam a:dag.

Turnam éla: turnanélok lupí:la:ma:nam du:bosunam lotta Mudoibil :

Pu:mu asi a:dag lédudo mo:légdok appíng moyimangé angupagdag. Sulli gétidla aríg amongkírí:dé aríg ilangkuma:pé ipagdag. Odogíng akou raggo banla biga bigapé aríg amongé a:né asilo bidmínpagdag.

Sé lugéngkídí:sém mége:la:sin lupí:la:ma:nam adong angunamdé do:lu:dok aríg murkéngém mosí:sula:ma:dopé imodung. Buluk lupkampé adong angunamdé aríg ainam-aima:namdo í:jémdung. Odído oné pédong éla: ainé adongé adílo aríg amongém moninsumodag odokké aríglok pílennam midum aré sablennamlo lukanpénam agerém gerdag. Su:bulu pétu appun pundído bagam bagampé ílíng ta:ng (januari po:lodo) odag. Dígorpé oné podongé (mars,epril) amni: piddído pidmomang. Lagima:nam korang botoré dígínlok arígém mé:pinsumodag. Oktubor po:lodok du:pagné assé a:l gípo-gíanmomang odokké amongém pímomang.

Sulli gérumnam amongkídí:dé aríg aikupé bojé dítakko lagidakku. Lagimang émdaggom 6 dítaglokké 8 dítakko lagidakku. Émpige:la mo:légdé burkuma:dapé manggom aríg aikankuma:dag po:pé a:lém gía:dakku. Amo:dé burkunam légangé émumpéi 3-4 dítakko a:l gíma:pé du:pénamai. Po:pé édémpé ipénampé imangai. 6-7 dítag lédulo:pag arígém idungai. Su do:lung ammé édé adíkídíngaudémsin toya:la:ma:nam légangé de:kko.

Lupongarpénamdé sémpé, rago bannaméla: aríg ainé amongém ko:yudbomnam. Ko:yud ko:yudla ngadné amongaukídarém do:lung amikídaré orpansudo. Odogíng akou gíne dítag takkelokké raggo aipé bandung.

Odok lédudo, midum kíbíg bojénam. Érang bojébomnamé aríg amo:lok kosagé sí:robé puti ajji:bomna gídung. Émnamé laginamdémyang among kosagé gebbomdung odokké aríg aima:né amo:lo:sin bulu a:l gípénampé idung.

Appíngkéyang tale:pé, pu:mu asi élang rago bannam mé:dírdé mudoibil réngamké lo:dípé dungai, dung odokké du:tíyé. Du:téng légangé lo:dípé anu among makolo bulu gípa:ru:dung. Akonpé édé motum-morum kídí:dém do:lu:dog du:né sí:sang opeyé dagríksula:mang émna ludag. Émnamé turnané bélam légangé angu mo:léglo:pé gípaggédung. Kérangké angu do:lungkídíngí:démpé longé ager odokké angu angu murkéng arungko manam légangé mudoibldok mímbír-ya:meyé taonlo:pé gínamdé agin agerpéi idu:bong.

‘‘Ngolu asnsí-réki:né taniyé. Su:pakkolokké dítag 10 lédudo appí:dé yokpagamyépé, odo ngolu appíngé ségrio:pé a:né kekonolo:pé gípagyé” do:lu:dém gígéboné Mithun Dole:ké lunamé sé. Agomdé ngolum angu méngétko mé:moto. Sémpé gi:yottínamsé lédupé among éla: asi pangkam légangé angu ngasotko la:leneisongka! Aíké ope: ara:lo ge:mín-pamín lenmanggom batégla ménam amo:lo du:bomnam odokké bepar légangé ongo-opum mané angu angu opín ara:lo ge:mín-pamín lenyérung.

Amo: pangkam pa:nam légangé réngamé manggom ope: ako saptégnam adílokképé dungko:do du:típa:yé. Sé mo:lékkídí:sé pabho yumra: mo:lég légangé di:yednam rísu ara:lo a:dag. Kapéné su:pakpé yumrang mo:légdok among pangkam légangé du:téng olainam porikolponang kamang. Émnamé bulu sé amongkídí:sok talé:lo amo: pa:nam légangé do:riyém mola:ma, nérkíg agomdé sémpé, sé tani:kídarsokké among potté kamang. Buluk amo:lok du:tídu:tí:ma:namdém lupí:la:mangíla sé mo:lékkídí:so rénagm-murkéng molígbinam, lukanpé-lambé-pédung, tí:nam asi binam éla: asi kagnam atí atí agerkídí:dém ai-kangkanpé imang.  Édémpila bulu po:píngkémpé oying-oge, aríg ipé pédong asi tale:lo bíjémna du:pa:yé.  

Émpige:la, taniyé éddí longéko sémpiné turko-bélamki turra du:la:yén? Aru éddí longéko, bulu a:né asi taléngo:lo bíjémna du:pa:yén? Édém adíépag lula:yé.

A:né kéré:dé déryango:pé buluk do:lu:do:pé kínggí:pé lomna gía:bomdung. Rago ko:namki édíloi okum-ríngngong yogyésong édém pésokolo naré:né asi tí:nam légangé mé:nané addé sékkésinei kama:bong. Asidém síkka:la ka:nam éla: kakpu:nam agerém idu:ne ima:ne édém sé:kosin mé:ma.

Do:nyité odo oa:bomdu:bong. Aínémpiné angunko a:né asidotonggablígla aré arkurla dung. A:nédog kekonké ka:po-kanganélé ngolum ogyabdung. Kekonélé oudné nésinkídí:dokki pétta:-péiying, simín-sike: appíngé dungkéng akko:dém orpansula turra dung. Su:pakkolokké 10 ba 20 dítakko. Odok lédudo among ko:pagbomnam mudoibil dok tani:kídardé ginga:yé. Édé mudoibildok anu du:té:pé iyé. Odokké mudoibildém ríksunam légangé ngolu aru ako asi gígongko ipa:yéku.

Asi agom inamé po:lo pi:nyikoi iyébong. Sé po:lo arangkídí:so ngolu yalo la:nam légangé dakko kéré:dé bík moimangém olaitokubo. A:nédé 1.3 kilumitarkoyang abayangko konga:nammé mudoibil do:lung ra:da:do kínggí:pé dagla du:né korok amíngkídí:dok kéra:pé pí:pé pí:pé émna idu:bong. (12-12-2020)

Mé:dírpénamé, S D G-6, appíngké légangé naré:né asi élang yegéng mosí:-momonam légang kumtadnam éla: ipénam émnamdokké sé du:té:sé mépagnammé. Édémí:pé ‘turnam légangé asi’ émnam yí:tag tagbung gernam ager gerténgésin mudoibilpé gípí:tomang.

Mg. Dimbeswar Doley (Transilator) 

Kesob Krisno Sotrodhora la: Manosjyuti Sutiya  

(Néríng Inglis dokké Asomiyado:pé atsonsunédé: Kesob Krisno Sotrodhora)

Du:téng: Lokhimpur mongkelok Telahi Unnoyon Mo:lég Panigaun Ponsayot ara:lo du:né

GPS Du:téng: 27º528.2″N 94º08′05.0″E 27.091169,94.134731

(05-03-2020)